2015. március 25., szerda

Félbehagyva

avagy Út a könyv közepéig és nem tovább

forrás

Témázunk.
Ezúttal rövid leszek (vagy legalábbis remélem).
Nem sok könyvet hagytam félbe életemben. Azon nem gyakori állatfajhoz tartozom, aki még a kötelezőket is szerette (többnyire:).
Első félbehagyott könyvem mégis kötelező volt; Illyés Gyula: Puszták népe. A mai napig sem tudom, miről szól, s ha szóba kerül, a barátnőm sosem mulasztja el megjegyezni, hogy ő bezzeg végigszenvedte, s erre roppant büszke.
Jókai Mór: A kőszívű ember fiai.
Nem mondanám, hogy félbehagytam. Simán elaludtam rajta. Először. Gimiben már bele sem kezdtem. (Nem is tudom, hogy úsztam meg.) Főiskolás voltam, amikor rákaptam Jókaira. Akkor meg abba sem akartam hagyni. :)
És innentől kezdve valahogy úgy alakult, hogy mindent végigolvastam... vagy ha mégsem, egyszerűen kiesett, nincs olyan emlékem, hogy könyvet félbehagytam volna.
Aztán elértem a negyvenet, és jött a mai napig tartó romantikus korszakom. Az előző bejegyzésben megemlített Sandra Brown könyv után adtam még egy lehetőséget az írónőnek. Újabb romantikus regényt vettem a kezembe tőle. Kár volt. Olyan "fantasztikus" élmény volt, hogy a világon semmire sem emlékszem belőle, csak arra, hogy rövid őrjöngés után viszonylag az elején félbehagytam, s megfogadtam, hogy SB romantikust soha többé. (Érdekes, hogy a krimijei egészen jók.)
Mondanám, hogy kb. ennyi, de gyorsan ránéztem a GR polcomra, és meglepve láttam, hogy tavaly márciusban beállítottam addigi éveim csúcsteljesítményét, mert két könyvet is abbahagytam. Hmm.

Félbehagytok könyveket, vagy szentségtörésnek érzitek?
Mint a fentiekből is kitűnik, nemigen hagyok félbe könyveket. Szentségtörésnek sem érzem, inkább sajnálom, hisz nem egyszer találkoztam már olyan könyvvel vagy sorozattal, amelyik gyengén indult, talán gyengén is folytatódott, aztán, amikor az ember épp készült feladni, érdekessé, izgalmassá vált.
Egyik kedvencem, Loretta Chase - szerintem - határozottan felejthető vagy egyszer olvasható első köteteket ír, a második (és többi) részek viszont már olvastatják magukat.
Fiona Paul sorozatának agyonhallgatott (még a könyvesboltok sem tudtak róla hónapokkal a megjelenés után, hogy létezik a könyv:((( első kötetét kizárólag azért olvastam végig, mert én fordítottam. (Na jó, azért akadt egy-két jó rész is benne.:). A második kötetéről csak azért nem írom, hogy letehetetlen, mert egyrészt Bill agyon (vagy agyhelyen) csap; másrészt, mert ha leírom, meghal egy cica; harmadrészt meg nem letehetetlen... viszont összehasonlíthatatlanul jobb, izgalmasabb, mint az első kötet. Aki elolvassa (végigunatkozza/kibírja/élvezi - szabadon választható:) az első részt, és ad egy esélyt a másodiknak, remekül szórakozhat.
És azt hiszem, ezzel kb. meg is válaszoltam a többi segítő kérdést is (Mi hajt, hogy végigolvass valamit, ami nem annyira tetszik? Mártírság vagy kíváncsiság végigolvasni, "bűn" vagy időtakarékosság félbehagyni? Mennyi esélyt adunk, hány oldalig gyűrűnk valamit, ami nem tetszik annyira? Mi az, ami miatt még félbehagyunk egy könyvet?)
Mivel több, a fentiekhez hasonló tapasztalatom van, lehetőleg nem hagyok félbe könyvet. Megadom az esélyt, hogy jobb legyen, ill. az írónak is adok egy második esélyt, hátha csak kifogtam egy nekem nem tetszőt, s a következő maga lesz a csúcs.
Inkább kíváncsinak tartom magam, mint mártírnak, de nem gondolnám, hogy "bűn" abbahagyni valamit. Ezt végül is mindenki maga dönti el, s minek is szenvedne valaki olyan könyvvel, amit nem tetszik neki. Minek olvasni, ha nem élvezzük?
 Nekem az a szerencsém (?), hogy roppant mód kevés időm van az olvasásra, így viszonylag ritkán ruccanok ki a komfortzónám határain kívülre, ami egyben azt is jelenti, hogy tíz elkezdett könyvből kb. 9-10 nagy valószínűséggel tetszeni is fog.
Hja kérem, így könnyű!

forrás
A témában írtak még:

Andi: Nem tetszik a könyv? - Simán...........
Bea: Félbehagyott könyvek
FFG: Félbehagyni vagy nem félbehagyni, az itt a kérdés...
Ilweran: Félbehagyva?
Miamona: Derékba törtek...
Nima: Félbehagyott könyvek
PuPilla: Félbehagyott utazások
Szee: Félbehagyva
Zenka: Hogyan tehette ezt Nyikolaj?

Később csatlakoztak:

Bubu: Út a könyv közepéig és nem tovább, avagy félbehagyott könyvek
Heloise: Félbehagyott könyvek
Judy: Téma van
Nita: A félbehagyás művészete